Moulton kerékpárok – brit prémium kategória az összecsukható biciklik világában

Egyszer láttam egy fickót az állomáson, ahogy egy biciklit húzott ki a táskájából. Nem valami ezer złotys Decathlon, hanem egy csillogó összecsukható bringa, ami úgy nézett ki, mint egy szobor a galériában. Kiderült, hogy ez egy Moulton. És többe került, mint az egész havi költségvetésem. Vagy akár több havi is.

Ezek a biciklik igazi különlegességek. Kicsi kerekek – olyanok, mint a gyerekbringákon, de ne hagyd, hogy ez megtévesszen. Teljes felfüggesztés elöl és hátul. A vázat szét lehet szedni vagy össze lehet hajtani, modelltől függően. Minden kézzel készül egy angliai manufaktúrában. Az árak pedig több tízezer złotytól indulnak, a felső határ? Nos, ilyen nincs. El lehet költeni 30 000, 40 000 vagy még többet is. Ezért hasonlítják őket a Rolls-Royce-hoz – mert ez nem mindenkinek való.

Moulton kerékpárok – a hajtogatós biciklik Rolls-Royce-a

fotó: traditionalcycleshop.co.uk

A legtöbben a Bromptonhoz kötjük az összecsukható kerékpárokat. Praktikus, városi, viszonylag megfizethető. A Moulton viszont teljesen más kategória. Ott, ahol a Brompton a letisztultságra és sokoldalúságra épít, a Moulton a mérnöki precizitást helyezi előtérbe. A felfüggesztés úgy működik, mint egy jó MTB-n, csak éppen kis kerekeken. A váz geometriája számítások eredménye, nem gyártási kompromisszumoké. Ez nem az a bringa, amit gyorsan összecsuksz és bedobsz a metróba. Ez egy gép azoknak, akik igazán jól akarnak tekerni – és hajlandók ezért fizetni is.

Kik vásárolnak ilyen különlegességeket? Rajongók, gyűjtők, néha építészek vagy tervezők, akik szeretik a szépen kidolgozott tárgyakat. Japánban és az Egyesült Királyságban Moulton-tulajdonosi klubok is működnek. Találkoznak, együtt bringáznak, tapasztalatot cserélnek – kicsit, mint a klasszikus Porsche-tulajdonosok. Magyarországon ez még mindig réteg, de egyre gyakrabban látom ezeket a bringákat a nagyobb városok utcáin.

Most, a járvány után, ismét mindenki a városi mobilitásról beszél. Az emberek többre vágynak, mint egy elektromos roller vagy egy alap összecsukható bicikli. Minőséget, dizájnt, egyediséget keresnek. Ezért is érdemes közelebbről megnézni a Moultont – mert remek példa arra, hogyan lehet ötvözni a funkcionalitást a luxussal. Legközelebb arról mesélek, honnan is jött ez a koncepció, és miért jutott valakinek eszébe a hatvanas években kis kerekekkel és felfüggesztéssel biciklit építeni.

Az 1962-es forradalomtól a 60th Anniversary kiadásig – az út a prémium kategóriáig

Nehéz elhinni, de az első Moultonok egy hétköznapi problémát akartak megoldani – a városi kerékpározás utáni fáradtságot. Ma ennek a márkának egyetlen kerékpárja annyiba kerülhet, mint egy tisztességes használt autó. Hogyan lett egy középosztálynak szánt projektből a gyűjtők vágyott tárgya?

Dr. Alex Moulton nem volt megszállott biciklis. Mérnökként dolgozott a Mini felfüggesztésén – emlékeztek arra a kis, ikonikus autóra? Az ötvenes években naponta járt munkába, és egyszerűen bosszantotta, mennyire kényelmetlenek a kerékpárok. Merev váz, nagy kerekek, minden kátyú ütés a gerincnek. 1962-ben valami furcsát mutatott be a világnak – egy kis, 17 colos kerekű biciklit F-frame vázzal és gumifelfüggesztéssel. Az emberek ufónak nézték, de az ötlet működött. A váz összecsukható volt, így be lehetett tenni az autó csomagtartójába.

A hatvanas évek tényleg aranykor volt. A Spaceframe modell piacra került és óriási sikert aratott – a évtized végéig több mint 50 000 darabot adtak el. A brit királyi család is Moultonnal járt, a biciklik filmekben szerepeltek, sportolók vitték edzésre. Úgy tűnt, ez lesz a kerékpárok jövője. Csakhogy a jövő kiszámíthatatlan. 1969-ben a cég csődbe ment – csőd. A gyártási jogokat a Raleigh vette át, és paradox módon ez katasztrófa lett a márkának. Olcsóbb, felfüggesztés nélküli változatokat kezdtek gyártani, ami épp a Moulton lényegét rombolta le.

Alex Moulton nem adta fel. A hetvenes években különböző együttműködésekkel próbálkozott – Cyclone modell a Pashley-vel, kísérletek, prototípusok. A márka valahogy létezett, de már nem volt akkora lendület. Csak 2000 körül, amikor megalapította a Moulton Developments Ltd.-t, kezdődött új fejezet. A New Series (NS) sorozat igazi újrakezdés volt. De ezúttal már nem a tömeges elérhetőség volt a cél. Acél, alumínium, végül karbon. Az árak emelkedtek, a gyártás csökkent, de a minőség lenyűgöző volt.

Moulton 2012-es halála után a cég többször is gazdát cserélt. Először Pilon, majd az AJM Group. És éppen ebben az időszakban történt valami érdekes – a Moulton többé nem csak összecsukható bicikli volt, hanem prémium termék lett. Talán azért, mert az új tulajdonosok megértették, hogy a rétegpiac nem hátrány? Vagy egyszerűen a piac változott meg, és az emberek valami mást kerestek, mint a szokásos kerékpárokat.

Az utóbbi évek már tiszta high-end. Az eNS1 modell a márka első e-bike-ja, a karbonvázas NS1 Carbon bevezetése pedig megmutatta, hogy a technológiára helyezik a hangsúlyt. A 2022-es 60th Anniversary kiadás igazi szimbólum volt – limitált széria, csillagászati árak, de néhány hónap alatt elkapkodták. Japán és Ázsia megőrült a Moultonokért, a tulajdonosi klubok találkozókat szerveznek, néhány hatvanas évekbeli példány aukciókon olyan összegekért kel el, amiket inkább le sem írok.

Ez az út – a praktikus, mindennapi kerékpártól a kultikus tárgyig – teszi, hogy ma a Moulton már nem egyszerűen egy kerékpármárka. Ez egy darab design-, mérnöki- és végső soron egy ember makacsságának története. Hogy megértsük, miért ilyen drágák ezek a biciklik, bele kell nézni a szerkezetükbe. De erről mindjárt bővebben.

fot. cyclefit.co.uk

A márka történetének kulcsfontosságú dátumai:

• 1962 – az első prototípus F-vázzal és kis kerekekkel
• 60-as évek – a népszerűség csúcsa, Spaceframe modell, több mint 50 000 eladott darab
• 1969 – csőd és újraindítás

Mérnöki munka, modellek és árak – mit is veszünk valójában, amikor Moultonért fizetünk

Miért is fizetünk valójában több tízezer złotyt, amikor Moulton-t veszünk? Ne áltassuk magunkat – ezek nem azok az összegek, amiket gondolkodás nélkül adunk ki egy kerékpárra. Lehet, hogy egy Brompton-t 8 ezerért még különösebb hezitálás nélkül megveszünk, de egy Moulton-t 25 vagy 30 ezerért? Ez már olyan döntés, amit alaposan át kell gondolni. És itt a kulcs: a mérnöki megoldások. Nem a design, nem a presztízs, nem a név – bár mindez számít – hanem a konkrét technikai megoldások a vázban és a felfüggesztésben.

Kezdjük azzal, ami a leginkább szembetűnő: a váz szerkezete. A Moulton többféle típust használ, a modellcsaládtól függően. A legnépszerűbb a Spaceframe – egy rácsszerkezetű váz 6061 vagy 7005-ös alumínium csövekből hegesztve, ami kicsit úgy néz ki, mint egy híd váza. A háromszög alakú geometriai formáknak köszönhetően merev, mint egy rúd, ugyanakkor könnyű. Aztán ott van az NS1 Carbon, amely az alumíniumot T700 karbon elemekkel ötvözi – itt a súly néha 10 kg alá is megy, ami teljes felfüggesztésű kerékpárnál lenyűgöző. És persze az APB – Advanced Performance Bike – a csúcskategóriás alumíniumötvözetből készült zászlóshajó sorozat, ahol minden teljesítményre van hangolva. Geometria? Nem fogok reach és stack táblázatokat idézni, mert ez nem biomechanikai megszállottaknak szóló kézikönyv, de összességében a Moulton valamivel egyenesebb üléspozíciót ad, mint egy tipikus országúti, ami hosszabb távokon kényelmet biztosít anélkül, hogy a hatékonyság csökkenne.

Ami még fontosabb – a váz szegmentált, és középen keresztben szétszedhető. Ez nem olyan összecsukás, mint a Brompton-nál, ahol a kerékpárt egy kompakt csomaggá hajtjuk. A Moulton-nál két félre szedjük szét vagy rakjuk össze, így befér a csomagtartóba vagy a repülőre, de menet közben teljes merevséget kapunk. Nincs semmilyen lötyögés, semmi nyikorgás hónapok múlva sem.

Most jöjjön a felfüggesztés. Ez az igazi game changer. A Moulton azon kevés kerékpárok egyike, amelyeknél mind az első, mind a hátsó keréken független felfüggesztés van – és itt egy 17″-os hátsó és 20″-os első kerekű bringáról beszélünk. A rugóút általában 30-50 mm, gumiból és rugóból (rubber/coil) álló kombinációval. Nem hangzik soknak, de a gyakorlatban bőven elég, mert a kis kerekek maguk is gyorsabban reagálnak az úthibákra. Kutatások szerint a Moulton rendszere kb. 30-40%-kal csökkenti a vibrációt az azonos méretű merev vázakhoz képest. Maga Alex Moulton is hivatkozott olyan tesztekre, ahol a bringáit macskaköves utakon mérték – és ott látszik igazán a különbség. A kis kerekek és a felfüggesztés együtt gyors városi gyorsulást és meglepően sima haladást adnak még murvás utakon is. Mit veszítünk? Minimálisan alacsonyabb végsebességet hosszú egyeneseken – egyes tesztelők 2-3 km/h-ról beszélnek a 28 colosokhoz képest, de ez inkább aerodinamika kérdése, nem a konstrukcióé.

Térjünk át a konkrétumokra. Milyen modelleket vehetünk, és mennyibe kerülnek?

fotó: electrabike.ae

Kinek szól a Moulton – felhasználási területek, közösség és piac (beleértve Lengyelországot is)

Ki a tipikus Moulton-tulajdonos? Képzeljünk el egy negyvenes férfit, aki munkába jár – a fizetése rendben van, de ki nem állhatja a dugókat. A számára az összecsukható kerékpár nem gyerekjáték, hanem eszköz. Kényelmet akar, és ha már sokat költ, akkor a gépnek tényleg működnie kell. És legyen más, mint az összes városi összecsukható bringa a metrón.

Az ügyfélprofil elég egyértelmű. A Moulton-tulajdonosok átlagéletkora 40+, néha több is. Nem olyan emberek, akik életükben először vesznek kerékpárt. Már volt néhány, jártak klasszikus országútival vagy MTB-vel, de most eljött az idő valami praktikusra és különlegesre. Bevétel? Nos, ezt ki kell mondani – a Moulton nem impulzusvásárlás egy szalonban kétmillió forintért. Itt arról beszélünk, hogy valaki hajlandó 2-3 millió forintot, vagy akár többet is kiadni, ha a csúcsmodellt akarja közvetlenül Bradfordból. Technikamániások, különleges konstrukciók gyűjtői, üzletemberek – ők alkotják a magot.

A gyakorlati felhasználás érdekes történet, mert a Moultonnak megvannak a jól körülhatárolt rétegei.

Elsősorban a nagyvárosi ingázás. London, Tokió – ott a Moultonok feltűnőek. Egy BBC-újságíró bedobja az összecsukható APB-t a taxiba, elmegy a helyszínre, majd továbbteker. Egy japán salaryman felviszi a TSR-t a vonatra, két megállót utazik, összerakja, és még három kilométert teker az irodáig kényelmes bringaúton. Kompakt, mégis teljes kényelmet nyújt – ez működik.

A másik terület a turizmus. A csomagtartós, táskás TSR modellek kiválóak bikepackingre. A felfüggesztés elnyeli az úthibákat, a geometria lehetővé teszi, hogy hosszú távokat tegyünk meg hátfájás nélkül. Vannak, akik Moultonnal járják be Japánt vagy Skóciát. Nem ez a bringa a Rallye Dakarra, de földutakra és hosszú aszfaltos távokra tökéletes.

Vannak gyűjtők is. A régebbi modellek, főleg a 80-as évekbeli Reynolds acélból készültek, aukciókon elképesztő árakat érnek el. Egy használt, klasszikus Moulton kiváló állapotban többe kerülhet, mint egy új átlagos márkájú kerékpár. Japánban igazi kultusz alakult ki – a tulajdonosklubok találkozókat, kiállításokat, modellcseréket szerveznek. A Moulton Rally Nagy-Britanniában évente megrendezett esemény, ahol több százan gyűlnek össze Alex Moulton bringáival. Vannak történetek példányokról, amelyek több mint 100 ezer kilométert futottak. Ezek egyszerűen nem romlanak el, ha jól bánnak velük.

De hogy ne legyen minden tökéletes – vannak helyzetek, amikor a Moulton egyszerűen rossz választás. Országúti versenyek? Felejtsd el. Agresszív tekerés singletrackeken? Az sem az ő terepe. Ha valaki csak a legolcsóbb összecsukhatót keresi a metróhoz – egy Romet Wigry 150 ezer forintért jobban megoldja. Annak, aki havonta egyszer megy ki a parkba, a Moulton olyan túlzás, mintha Porsche-t venne heti egy bevásárláshoz.

A piac földrajza is elég jellegzetes. A fő piacok: Nagy-Britannia (nyilvánvaló, hiszen ott a márka hazája), Japán (abszolút jelenség – ott a Moulton dizájnikon státuszban van), USA és Nyugat-Európa. Ázsiában is nő az eladás – Tajvan, Korea. A prémium összecsukható szegmens egy réteg, de a Moulton ebben a legismertebb márka.

És Magyarország? Nos, évek óta nincs hivatalos forgalmazó. Aki Moultonra vágyik, annak magánimportot kell szerveznie az Egyesült Királyságból vagy

fot. objectsofuse.com

Hogyan gondolkodjunk a Moulton vásárlásáról – következtetések és jövőbeli kilátások

Néhány hónapnyi vagy akár több évnyi Moulton márka iránti érdeklődés, több ezer fotó átböngészése, tucatnyi teszt elolvasása és minden elérhető videóanyag megtekintése után felmerül a kérdés: van-e ennek egyáltalán értelme? Mert egy dolog tudni, hogy valami mérnöki szempontból zseniális, másik pedig meghozni a vásárlási döntést.

Próbáljuk meg összefoglalni mindazt, amit tudunk, valami gyakorlati dologgá.

Először az erősségek. Először is, a menetminőség – tényleg működik, a kis váz nem jelent kisebb kényelmet, sőt, épp ellenkezőleg. Másodszor, a kompakt méret összecsukás nélkül – nem foglal el fél lakást, mégis könnyen szállítható, ha kell. Harmadszor, a szerkezet tartóssága – egy Moulton simán túléli a gazdáját, ha az odafigyel rá. Negyedszer, a státusz szempont – egy felismerhető, tiszteletet ébresztő kerékpár, bár ez egyeseknek kevésbé fontos. Ötödik pont – a rendkívüli sokoldalúság, a mindennapi használattól a hosszú távú randonnézásokig.

fot. thespoken.cc

Most a problémák. Az ár természetesen – ez a legnagyobb akadály, többszöröse az országos átlagnak. A szervizelés nehézkes lehet, főleg Lengyelországban – az alkatrészeket rendelni kell, a szerelőknek nincs tapasztalatuk. A modellek elérhetősége korlátozott, gyakran hónapokat kell várni. A menetkarakterisztika nem mindenkinek való, valaki nem fogja elfogadni a pozíciót, a geometriát vagy az eltérő visszacsatolást. Végül a tömeg – egyes példányok egyáltalán nem könnyűek, főleg a túraváltozatok.

Mielőtt valaki elmenne a kereskedőhöz vagy átutalná a pénzt, érdemes feltenni magának néhány kérdést. Van-e tényleg keretem nemcsak a vásárlásra, hanem a fenntartásra és az esetleges javításokra is? Milyen a bringázási stílusom – gyors városi tekerés, hosszú utak, túrázás csomaggal? Hol fogom szervizeltetni – van-e a közelben valaki, aki ismeri ezt a márkát? Mi a fontosabb – a presztízs vagy a funkcionalitás, hiszen a TSR és a Space Frame között hatalmas árkülönbség van, hasonló lehetőségek mellett. Készen állok-e a hónapokig tartó várakozásra és az importálás szükségességére? Van-e másik kerékpárom különböző alkalmakra, vagy ez lenne az egyetlen?

A jövőbe tekintve néhány irány már látszik. Több e-bike lesz – a prémium márkák már tesztelik az elektromos meghajtás integrálását a hagyományos vázakkal, ez elkerülhetetlen. A személyre szabás valószínűleg magasabb szintre lép, talán két éven belül már egy applikációban konfigurálhatjuk saját Moultonunkat, amely algoritmusokkal igazítja a geometriát a testünkhöz. Az árak várhatóan emelkedni fognak, hiszen az infláció és az angliai munkaköltségek növekedése tény. Az ázsiai terjeszkedés logikusnak tűnik – Kína és India növekvő középosztálya értékeli a brit stílust. De a konkurencia sem alszik, a tömeggyártott elektromos összecsukható bringák Tajvanról már ma is a Moulton árának tizedébe kerülnek.

fot. electrabike.ae

Hosszú távon a Moulton befektetésként is felfogható – egyes régebbi APB modellek ma már drágábbak, mint a megjelenésük napján. Ez is egy harminc évre szóló bringa, nem egy szezonra. És mindenekelőtt, ez a mobilitáshoz való hozzáállás manifesztációja – autóellenes választás ökológiailag és urbanisztikailag tudatos emberek számára.

Zárásként csak ennyit mondok: a Moulton nem mindenkinek való. Annak szól, aki az innovációt többre tartja a marketingnél, a minőséget a mennyiségnél, a hosszú távot a gyors kielégülésnél. Mindenki másnak rengeteg olcsóbb, kiváló alternatíva létezik.

Mark

lifestyle & sport szerkesztőség

Luxury Blog