A Fendi luxusmárka? – teljes kép 4 felvonásban

Amikor arra gondolok, hogy a Fendi 2025-ben már 107 éves lesz, néha eltűnődöm, vajon egyáltalán emlékszünk-e még arra a kis üzletre 1918-ból. Adele Casagrande nyitotta meg a Via del Plebiscito-n, Rómában – egy egyszerű butik volt, ahol táskákat és szőrmeárut árultak. Valószínűleg senki sem sejtette akkor, hogy ez a kis vállalkozás egyszer majd világhírű birodalommá nő.

A történet igazán akkor kezdett felpörögni, amikor Adele 1925-ben feleségül ment Edoardo Fendihez. Ekkor változott meg az üzlet neve is Fendi-re. Első Selleria technikájukat a római nyergek ihlették – ez valami teljesen újnak számított. Róma mindig is ott volt a márka DNS-ében.

A Fendi egy luxusmárka – a butikból globális ikonná!

1932 volt az az év, amikor Fendi öt lánya – Paola, Anna, Franca, Carla és Alda – átvette a családi vállalkozást.

Az igazi áttörés azonban csak 1965-ben jött el. Ekkor csatlakozott Karl Lagerfeld vezető tervezőként, és minden megváltozott. Az “FF” logó mindössze 5 perc alatt született meg – Lagerfeld később azt mondta: „Ez olyan volt, mint egy villámcsapás, egyszerűen tudtam, hogy ez lesz az.” Őszintén szólva, nehéz elhinni, hogy valami ennyire ikonikus ilyen gyorsan született.

A kilencvenes évek már egy teljesen más szintet jelentettek. 1997-ben a Fendi megnyitotta saját Palazzo-ját Rómában – nem akárhol, hanem a város történelmi központjában. Ez egyértelmű jelzés volt, hogy a márka az örök várossal akarja összekötni magát. Akkor már mindenki tudta, hogy ez nem egy átlagos olasz brand.

A 2001-es LVMH-felvásárlás, mintegy 1 000 000 000 dollárért, igazi fordulópont volt. A Fendi a világ legnagyobb luxuskonszernjének részévé vált. Sokan azt mondták, ezzel véget ért a márka családi jellege, de talán éppen ennek köszönhető, hogy ma is létezik.

Ilyen örökséggel érdemes megnézni, vajon a mai kínálat valóban megfelel-e a luxus kritériumainak.

fot. vogue.pl

A luxus jelei: árak, vásárlóközönség és kézművesség

Amikor először megláttam a Fendi árlistáját, azt hittem, elírás történt az átváltásnál. Egy klasszikus Baguette táska körülbelül 3 500 euróba kerül, de egy limitált kollekciós bunda ára akár 80 000 eurót is elérhet. Ez akkora különbség, mintha egy használt Fiatot hasonlítanánk egy új BMW -hez.

De ezek a számok értelmet nyernek, ha megnézzük az eladási adatokat. 1997 óta több mint egymillió Baguette talált gazdára – vagyis valaki átlagosan 15 percenként vásárolt egyet az elmúlt 27 évben. 2024-ben a Fendi bevételei 14%-kal nőttek, miközben a legtöbb luxusmárka alig tudja tartani a szintet.

A Fendi vásárlói főként 35 és 55 év közötti nők, akiknek éves jövedelme meghaladja a 200 000 eurót. Mostanában azonban egyre több fiatalabb ügyfelet is látok – a lányok a 25. születésnapjukra vesznek maguknak Baguette táskát, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

fotó: theguardian.com

Az igazi luxus a részletekben rejlik, amelyeket a legtöbb ember sosem fog észrevenni.

A Selleria technika azt jelenti, hogy minden egyes öltést kézzel készítenek. Egy táska 18 óra mesteri munkát igényel. Belül hologramot találsz sorozatszámmal – minden darabot regisztrálnak a római központi adatbázisban. Ez olyan, mint egy személyi igazolvány a táskának.

A bőr intarzia még ennél is bonyolultabb. A bőrdarabokat kirakósként illesztik össze, ragasztó nélkül, csak hővel és nyomással. Láttam egyszer, hogyan készül – a kézműves három napig dolgozott egyetlen mintán.

Néha elgondolkodom, vajon ezek az árak nem teljesen őrültek-e. De aztán meglátom a sort a Via del Corso-i butik előtt, és megértem – a luxus nem csupán egy termék, hanem egy egész értékrendszer.

De még a legmagasabb ár sem véd meg a kritikától…

A piac hangja: kihívások és viták a Fendi státusza körül

“Egyre több fogyasztó fordul el a klasszikus luxustól, megkérdőjelezve annak értelmét, hogy horribilis összegeket fizessenek olyan termékekért, amelyek valódi értéke nincs arányban az árral” – olvasható a 2025-ös EY jelentés egyik részletében. Őszintén szólva, amikor elolvastam ezeket a sorokat, eszembe jutott egy barátnőm, aki nemrégiben ilyen választás előtt állt: egy Fendi táska 5 000 euróért vagy egy kéthetes nyaralás Japánban.

A jelentés ezt a jelenséget “a középosztály lázadásának” nevezi. Azok a nők, akik elvileg megengedhetnék maguknak a luxust, egyre hangosabban teszik fel a kérdést: miért? Miért költsek ennyi pénzt bőrre és egy logóra? Ez már nem csak pénzügyi kérdés – ez szemléletváltás.

Tények:

1. A globális luxuspiac 2025-ben 350 milliárd eurót ér
2. A Fendi részesedése ebből a tortából mindössze 1-2 százalék.
3. Ezek a számok azt jelentik, hogy a verseny kegyetlen.

Emlékszem a két évvel ezelőtti litván botrányra. Az ország miniszterelnöke hivatalos találkozón jelent meg egy valódi szőrméből készült Fendi táskával. A közösségi média felrobbant. A PETA közleményt adott ki, amelyben ezt “az állatkínzás felelőtlen népszerűsítésének” nevezte.

Érdekes módon a Fendi akkoriban már a legtöbb kollekciójában áttért a műszőrmére, de a márka imázsa így is csorbát szenvedett. Az aktivisták nem bocsátanak meg könnyen. Ismerek olyanokat, akik a mai napig bojkottálják a márkát emiatt.

A probléma az, hogy a mai fogyasztónők sokkal tudatosabbak. Olvasnak arról, hogyan készülnek a luxustáskák, utánanéznek a gyárak munkakörülményeinek, érdeklődnek az anyagok származása iránt. És amikor megtudják, hogy egyes termékeken akár 800 százalékos árrés is lehet… nos, nem csoda, ha csalódnak.

Ráadásul a média sem kíméli a luxusmárkákat. Minden botrány, minden ellentmondás – perceken belül felkerül a netre. A Fendi-nek egyensúlyoznia kell a hagyomány és a modern elvárások között. Ez nem könnyű.

Hogyan kíván a márka válaszolni ezekre a kihívásokra?

fot. vogue.com

Mi következik? Luxus a metaverzumban és a fenntarthatóság korában

Merre tart a luxus? Ha Fendire nézek, egy olyan forgatókönyvet látok, ami meglephet sokakat. Nem újabb táskákról vagy kampányokról beszélek – itt valami nagyobbról van szó.

Ázsia kulcsszerepet kap. Az e-kereskedelem várható évi 10-15%-os növekedése 2025-2026 között nem véletlen. A kínai női vásárlók egyre gyakrabban rendelnek online, és ezt Fendi tökéletesen érti. Magam is látom, ahogy koreai ismerőseim luxuscikkeket rendelnek applikációkon keresztül.

fot. anneofcarversville.com

A digitális valóság mindent megváltoztat – egy virtuális Baguette furcsán hangzik, de van benne logika.

Fendi NFT-projekteken dolgozik és belép a metaverzumba. Az együttműködés gaming platformokkal talán excentrikusnak tűnik, de a fiatal nők egyre több időt töltenek ott. Ki mondta, hogy a luxusnak feltétlenül fizikai formában kell léteznie?

Az ökológia nem csupán divatos trend. A 2030-ra kitűzött karbonsemlegességi terv és a szintetikus bőr fejlesztése konkrét lépések. Néha úgy érzem, ez nagyobb forradalom lehet, mint a digitalizáció. A fiatal generáció nem fog olyan márkától vásárolni, amelyik figyelmen kívül hagyja a környezetet.

fot. voguearabia.com

Mit tehet egy olvasó?

• Kövesd az ázsiai e-kereskedelmi platformok fejlődését
• Kövesd a luxusmárkák NFT projektjeit
• Figyelj az anyaginnovációkra

Nem tagadom – néhány ezek közül a változások közül kockázatosnak tűnik számomra. De ki gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy az online táskarendelés mindennapossá válik? A Fendi a jövőre épít, ami már most elkezdődött.

Figyelj, fektess be, vitázz. Ezek a trendek fogják formálni a luxust a következő években.

Moni Li

lifestyle & fashion szerkesztő

LuxuryBlog